Gyerekként megannyiszor hallottam azt, hogy ha a füledhez teszel egy kagylót és figyelmesen hallgatod, hallani a tenger morajlását. A legmeglepőbb ráadásul az volt ebben, hogy tényleg hallottam zajokat, amik a hullámok hangjaira emlékeztettek. Az igazáság persze távol áll bármiféle természetfeletti magyarázattól, valójában nem a tenger zúgását hallani vissza. Pontosabban nem egészen, na de akkor mégis mit?
Egy kis segítség a megoldáshoz, hogy amennyiben egy hangszigetelt, teljes csendbe burkolózó szobában próbálnánk meg fülelni a tenger zajait, semmit sem hallanánk. Kezditek kapisgálni a választ?
A kagylók különleges akusztikai jellemzőkkel bírnak, köszönhetően anyaguknak és formáiknak. Mikor fülünkhöz emeljük a kagylót, a hang amit hallunk a bizonyos frekvenciájú háttérzajok felerősített morajlása. Slusszpoén, hogy a felerősített hangok többnyire alacsony frekvenciájúak, akárcsak azok a zajok, melyeket a hullámok generálnak.
Ebből kiindulva viszont, amennyiben egy tengerparton hallgatunk bele egy kagylóba, szigorúan véve mégiscsak a tenger hangjait halljuk vissza, hiszen a hullámok által generált zajok frekvenciáit fogja be és erősíti fel a tárgy.
Forrás: The Conversation
